A helység bejárója előtt álltunk, egyikőnk sem izgult, akarom mondani a fiúkon nem látszott az izgalom, rajtam annál inkább. Nem vagyok közkedvelt a lányok körében, sosem voltam, inkább Harry és Liam a nagy urak lány téren, ők minden lányt megkaphatnának. Általában én vagyok a csúnyácska, idegesítő tehetségtelen, így mélyen, rejtve valahol mindig félek, sőt inkább reszketek. Félek attól, hogy ha kiteszem a lábam mit mondanak rám. Nem egoista vagyok, sőt, alig van egy csepp egóm, de tudom, hogy nem vagyok csúnya, esetleg Harry fürtjei mögött elbújhatok.
Ahogy a műsorvezető kimondta a banda nevét, a tömeg tombolni kezdett, előttünk pedig kinyílt az ajtó, és elindultunk. Általában integetünk a közönségnek, ez most is így volt. Liam és Zayn közelebb mentek a rajongóinkhoz, de másodpercekre rá, már mellettem álltak. A kanapé felé igyekeztünk, amin öten fogunk ülni, és nem úgy nézett ki, mintha kényelmesen elfogunk majd férni. A kanapé türkiz színű volt, előtte egy piros kör szőnyeg, azon egy dohányzó asztal. Ahol a műsorvezető ült az egy türkiz hatalmas fotel volt. Ő biztosan kényelmesen ül. Elfoglaltuk helyeinket, én Louis és Zayn közé kerültem, csodálatos, mindkét srác szét teszi a lábát, így még annyira se fogok elférni mint ahogyan elterveztem.Elkezdődött az interjúnk. A fülesen amit még bejövetel előtt a fülünkbe helyeztek, egy beépített súgó, mivel még újak vagyunk az interjú kategóriában. Két év alatt szerintük, pontosabban a menedzserünk szerint nem tanultunk bele, ezért ő elmondja mi lenne helyes a válaszra, neki a kérdések előre megvannak, a vicces keresztkérdések nincsenek amik hirtelen jönnek, így azokat magunk válaszoljuk meg.
-Srácok, meghódítottátok Amerikát, ez milyen érzéssel tölt el benneteket?-kérdezett minket.
Menedzserünk már előbb a fülünkbe súgta, a nevet akinek válaszolni kell és a mondandóját.
-Eszméletlen érzés, talán nincs is ennél jobb, hogy ennyien szeretik a zenénket, és bennünket!-adta a választ Liam.
-Mit gondoltok a rajongóitokról? Szerettek velük lógni és beszélgetni?-újabb kérdés, a fülesemen pedig már a választ is tudom, de nem én válaszolok.
-Imádjuk őket, kár hogy nem lehetünk velük sokat, sokszor csak úgy kimennék hozzájuk beszélgetni, együtt lógni velük, de a munkánk miatt ez képtelenség.
-Keményen kell dolgoznunk, és amit eddig elértük nekik köszönhetjük-folytatta Harry.
Általában ők hárman adnak választ, Louis néha néha kap egy- egy lehetőséget, azonban én ha 10 alkalomból kapom egyet, sokat mondok. Én csak bólogatni és helyeselni szoktam, nevetni sosem a "csorba" fogaim miatt. Mondja ezt a menedzser. Nem lehet mindenkinek tökéletes fogazata, nekem ilyen és kész, én szeretem. Tudok enni, énekelni és kész, más nem igazán érdekel.
-Srácok meséljetek egy kicsit a barátnőitekről, lányokról. Kinek van barátnője?-újabb kérdés hangzott el.
Louis és Liam a kezüket éppen csak feltartották, akkor szembesültünk Zayn szakításáról. Nem értettük miért nem mondta el, de akkor most már értem, miért hagyta ki a vacsorát tegnap este.
-A barátnőink mellett ott vannak a lányaink-mondta Liam.
-Igazából nekünk millió barátnőnk van-nevetett fel Harry-És én ezt imádom, hogy ennyi barátnőm van, ők mind gyönyörűek, és intelligens lányok, nem olyanok mint más fiú bandák rajongói. Mindig ott vannak egymásnak és segítenek, azt hiszem ennél szebb dolog nincs is-fejezte be a mondatot.
Az igazat megvallva, ez az interjú, az életem egyik legrosszabb interjúja volt, rájöttem Zayn nem bízik bennem annyira, hogy elmondta volna a történteket, illetve megint nem beszélhettem. Utálom ezeket a betanult szövegeket, annyira undorítóak, undorom attól, hogy nem adhatunk saját véleményt is, csak azt amit a show-biznisz elbír. Katasztrófa.
Az elhangzott kérdések után még volt két-három kérdés, igazából már nem figyeltem, úgysem szólalhatok meg, a rajongóinkat néztem, ahogyan tátott szájjal néznek minket, és volt olyan is aki végig sírta az egész interjút. Sosem értettem azokat a lányokat akik miattunk sírnak, na jó lehet nem miattam, de a srácokért.
***
-Zayn-állítottam meg néhány másodperc erejéig.
Felém fordult, és bámulni kezdett.
-Mondd Niall.
-Miért nem mondtad el nekem, azt hogy szakítottál Perrie-vel? Ki tudott róla rajtam kívül? Mindenki?-talán a kellőnél kicsit hangosabban beszéltem, nem szándékosan.
Zayn döbbenten nézett rám, majd a fejét kezdte vakarni.
-Niall, senki nem tud róla, egyedül Louis, ő is azért mert elvette a telefonom-magyarázta.
-Ó, akkor félre értettem valamit-tettem tarkómra a kezem, és a földet néztem.
Kínos helyzet volt, nem is tudom a pofám, vagy a nap égetett ennyire. Talán bele kéne ugranom a jó hideg medencébe, ami otthon van, és lehűsítenem magam. Nem értem miért akadtam ki ezen ennyire, végül is talán elég lett volna szépen megkérdeznem, mi is történt, ahogy látom Zayn-en, még beszélni sem kívánkozik róla. Jobb, ha nem is feszegetem a témát, ismerem, ha el akar mondani valamit, 2-3 nap és megtörik a jég, elmondja. Várjunk már, azért én csak Niall vagyok, kibaszottul nem tudok 2-3 napot arra várni, hogy elmondja miért szakítottak, ezért ki kell találnom valamit, hogy elmondja, nekem tudnom kell.
-Niall, gyere menjünk be, éhes vagyok-bökött oldalba Zayn.
Ahogy a műsorvezető kimondta a banda nevét, a tömeg tombolni kezdett, előttünk pedig kinyílt az ajtó, és elindultunk. Általában integetünk a közönségnek, ez most is így volt. Liam és Zayn közelebb mentek a rajongóinkhoz, de másodpercekre rá, már mellettem álltak. A kanapé felé igyekeztünk, amin öten fogunk ülni, és nem úgy nézett ki, mintha kényelmesen elfogunk majd férni. A kanapé türkiz színű volt, előtte egy piros kör szőnyeg, azon egy dohányzó asztal. Ahol a műsorvezető ült az egy türkiz hatalmas fotel volt. Ő biztosan kényelmesen ül. Elfoglaltuk helyeinket, én Louis és Zayn közé kerültem, csodálatos, mindkét srác szét teszi a lábát, így még annyira se fogok elférni mint ahogyan elterveztem.Elkezdődött az interjúnk. A fülesen amit még bejövetel előtt a fülünkbe helyeztek, egy beépített súgó, mivel még újak vagyunk az interjú kategóriában. Két év alatt szerintük, pontosabban a menedzserünk szerint nem tanultunk bele, ezért ő elmondja mi lenne helyes a válaszra, neki a kérdések előre megvannak, a vicces keresztkérdések nincsenek amik hirtelen jönnek, így azokat magunk válaszoljuk meg.
-Srácok, meghódítottátok Amerikát, ez milyen érzéssel tölt el benneteket?-kérdezett minket.
Menedzserünk már előbb a fülünkbe súgta, a nevet akinek válaszolni kell és a mondandóját.
-Eszméletlen érzés, talán nincs is ennél jobb, hogy ennyien szeretik a zenénket, és bennünket!-adta a választ Liam.
-Mit gondoltok a rajongóitokról? Szerettek velük lógni és beszélgetni?-újabb kérdés, a fülesemen pedig már a választ is tudom, de nem én válaszolok.
-Imádjuk őket, kár hogy nem lehetünk velük sokat, sokszor csak úgy kimennék hozzájuk beszélgetni, együtt lógni velük, de a munkánk miatt ez képtelenség.
-Keményen kell dolgoznunk, és amit eddig elértük nekik köszönhetjük-folytatta Harry.
Általában ők hárman adnak választ, Louis néha néha kap egy- egy lehetőséget, azonban én ha 10 alkalomból kapom egyet, sokat mondok. Én csak bólogatni és helyeselni szoktam, nevetni sosem a "csorba" fogaim miatt. Mondja ezt a menedzser. Nem lehet mindenkinek tökéletes fogazata, nekem ilyen és kész, én szeretem. Tudok enni, énekelni és kész, más nem igazán érdekel.
-Srácok meséljetek egy kicsit a barátnőitekről, lányokról. Kinek van barátnője?-újabb kérdés hangzott el.
Louis és Liam a kezüket éppen csak feltartották, akkor szembesültünk Zayn szakításáról. Nem értettük miért nem mondta el, de akkor most már értem, miért hagyta ki a vacsorát tegnap este.
-A barátnőink mellett ott vannak a lányaink-mondta Liam.
-Igazából nekünk millió barátnőnk van-nevetett fel Harry-És én ezt imádom, hogy ennyi barátnőm van, ők mind gyönyörűek, és intelligens lányok, nem olyanok mint más fiú bandák rajongói. Mindig ott vannak egymásnak és segítenek, azt hiszem ennél szebb dolog nincs is-fejezte be a mondatot.
Az igazat megvallva, ez az interjú, az életem egyik legrosszabb interjúja volt, rájöttem Zayn nem bízik bennem annyira, hogy elmondta volna a történteket, illetve megint nem beszélhettem. Utálom ezeket a betanult szövegeket, annyira undorítóak, undorom attól, hogy nem adhatunk saját véleményt is, csak azt amit a show-biznisz elbír. Katasztrófa.
Az elhangzott kérdések után még volt két-három kérdés, igazából már nem figyeltem, úgysem szólalhatok meg, a rajongóinkat néztem, ahogyan tátott szájjal néznek minket, és volt olyan is aki végig sírta az egész interjút. Sosem értettem azokat a lányokat akik miattunk sírnak, na jó lehet nem miattam, de a srácokért.
***
-Zayn-állítottam meg néhány másodperc erejéig.
Felém fordult, és bámulni kezdett.
-Mondd Niall.
-Miért nem mondtad el nekem, azt hogy szakítottál Perrie-vel? Ki tudott róla rajtam kívül? Mindenki?-talán a kellőnél kicsit hangosabban beszéltem, nem szándékosan.
Zayn döbbenten nézett rám, majd a fejét kezdte vakarni.
-Niall, senki nem tud róla, egyedül Louis, ő is azért mert elvette a telefonom-magyarázta.
-Ó, akkor félre értettem valamit-tettem tarkómra a kezem, és a földet néztem.
Kínos helyzet volt, nem is tudom a pofám, vagy a nap égetett ennyire. Talán bele kéne ugranom a jó hideg medencébe, ami otthon van, és lehűsítenem magam. Nem értem miért akadtam ki ezen ennyire, végül is talán elég lett volna szépen megkérdeznem, mi is történt, ahogy látom Zayn-en, még beszélni sem kívánkozik róla. Jobb, ha nem is feszegetem a témát, ismerem, ha el akar mondani valamit, 2-3 nap és megtörik a jég, elmondja. Várjunk már, azért én csak Niall vagyok, kibaszottul nem tudok 2-3 napot arra várni, hogy elmondja miért szakítottak, ezért ki kell találnom valamit, hogy elmondja, nekem tudnom kell.
-Niall, gyere menjünk be, éhes vagyok-bökött oldalba Zayn.
