2014. augusztus 31., vasárnap

02 | A szabály az szabály

Kedves Olvasók! A második rész is megérkezett. Remélem tetszeni fog nektek.
Lelkesítő hozzászólásokat elfogadok, feliratkozni még mindig engedélyezett, a facebook csoportba való belépés még mindig nyitva áll!
Csoport: KATT



-Louis-

6 ember maradt összesen a színpad mögött. A munkások akik segítettek a fények és hanghatások eléréseben most a színpadon dolgoznak. Csak mi 5-en, és imádott menedzserünk, aki majd felrobban. Hátat fordított nekünk, és idegesen előre kezdett menni, aránylag gyors léptekben. 
-Azonnal induljatok meg utánam-üvöltötte hátra.
Követtük gyors lépteit, azonban nem volt képességünk utol érni, és ebben az ideg helyzetében valószínű jobb is volt. Egy öltözőbe vezetett az utunk, szerintem ez a legnagyobb öltöző, vagy inkább relaxációs szoba, igen inkább a második. A helység karamell színű volt, enyhén világosabb csíkokkal a falán. Összesen 2 ablak volt rajta, az is úgy elhelyezve, hogy kintről lehetetlen legyen belátni. Több virág is van a szobába, köztük inkább bambusz és orchidea. Az egyik falon egy hatalmas LCD tv található, azelőtt pedig egy kényelmesnek kinéző vagy 10 férőhelyes kanapé. A szoba másik sarkába lég hoki és billiárd asztal van. Ha nekünk kéne választani öltözőt, úgy gondolom ez lenne az enyém. Mrs.Masterfield leültetett minket a sok férőhelyes fekete bőr kanapéra ő pedig elénk állt. Csúnya szemüvegét megigazította, majd ránk nézett. Mindenki próbálta kerülni a szemkontaktust vele, jobb ha nem nézünk ilyenkor a szemébe.Egy ideig csak méregetett minket, majd szóra nyitotta a száját.
-Azt hiszem elégszer elmondtam már nektek mit szabad és mit nem-kezdte higgadt hangnemben-De amit ma műveltetek, az át lép minden határt.
Mély levegőt vett mielőtt tudta volna folytatni. Harry rám nézett a kanapé másik oldaláról, meg volt ijedve, tudtuk most jön a hangos, inkább fülbedugós része a dolognak.
-Mit képzeltek magatokról? Behívtok idegen lányokat? Fotókat készítetek, autógrammokat osztogattok, VIP jegyeket csak úgy? Hüm? Válaszoljatok! Ti egy senkik vagytok ezt jól jegyezzétek meg! Azok a VIP jegyek az a néhány darab több száz fontba került volna! Egyesével-emelte fel mutató ujját-Ki adta nekik a jegyeket?-fonta maga előtt össze a karjait.
Harryre néztem, láttam, hogy lassan sírás határán lesz, muszáj magamra vállalnom, inkább én kerüljek bajba mint ő. 
-Én voltam, és nagyon sajnálom. Azt hittem szabad, ez nem volt leírva a több száz rendes törvény könyvbe, amit ön még a legelején kiadott-kisebb poénra vettem az ügyet, kirúgni úgysem rúghat. Vagy mégis?
-Louis Tomlinson! Ha nem lennél ennyire lusta, hogy elolvastad volna a szabályokat, rájöttél volna, hogy amit most mondtál maga szedet vetett hazugság! A 94. pont második sora tisztán leírja, hogy TILOS idegen embernek, bármilyen jellegű ingyen koncert jegyet ajándékozni, vagy adni!-kívülről fújta a könyvet, ez már durva.
-Legközelebb jobban figyelek-dörmögtem.
-Nem hiszem el, hogy a mai 'szökjünk ki a vérszívókhoz, mert jó buli' dolog után egy ilyet is képesek voltatok végbe vinni! Nektek soha nem fog benőni a fejetek lágya! Ti mindig kölykök maradtok, piszkos undorító kölykök! Most pedig Harry, Liam, Niall és Zayn ti menjetek ki, nekem van egy kis beszélni valóm Louissal.
A fiúk felálltak és az ajtó felé mentek. Megijedtem, ez a nő egyáltalán nem veszi a humoromat. Idegbeteg, nem tudok rá mást mondani, utálom, már most. Harry és Niall vissza néztek rám én pedig elmosolyodtam, majd elfordultam. Az ajtó becsukódott és Mrs. Masterfield-del maradtam kettesben. Az a nő undorral nézett rám, én pedig vissza. Van egy olyan érzésem, mi nem leszünk legjobb barátok soha, de még csak haverok se.
-Louis!-szólított meg-Nem tudom voltak-e szabályok Mr.Calm-nál, de nálam vannak, még pedig igen súlyosak! Megtehetem akár azt is, hogy kirúgatlak ebből a bandából, hidd el két másodperc alatt találnánk valakit helyetted, azonban ezt nem tehetem meg, még nem. De ami késik nem múlik. Nálam a szabály az szabály-fenyegetett-Nem indítottunk jól, úgy gondolom, ezért van az, hogy mindent megteszel, hogy kihozz a sodromból, de még összebarátkozhatunk. Meg kell szoknod, hogy én vagyok az új 'anyátok' nem pedig más-folytatta.
-Maga sose lesz a barátom, az anyám meg főleg nem!-álltam fel -Ne képzelje magát a világ királynőjének amíg nem maga áll ki a színpadra és énekel teli torokból-szívből a közönségnek! A fiúknak és nekem sokat kell még tanulnunk ahhoz, hogy a világ urai legyünk, de mi is elkövetünk mindent annak érdekében, hogy magácskát minél hamarabb leváltsák! -fülébe suttogtam. 
Masterfield tekintete rémült volt, azonban láttam szemeiben, hogy valahol a fejében én már rég halott vagyok, talán jobb is ha elfelejti, hogy a bandába vagyok. Az ajtó felé indultam, gondolatok cikáztak a fejemben, nem biztos, hogy jó ötlet volt vele szembeszállni.
-Azonban a büntetésed nem fog elmaradni!-szólított meg-Holnap reggel 10 órára az össze szabályomat kívülről el kell mondanod, különben tényleg eljárást indítok, hogy téged kicsaphassanak a bandából-komoly volt a hangja.
Kinyitottam az ajtót, majd egy utolsó pillantást vetettem a banyára aki egyenes utál minket, mégis velünk van még mindig. Becsaptam az ajtót magam mögött, és az első ember akit elém ugrott Harry volt.
-Mindent mondj el, nagyon leszidott?-kérdezősködött.
-Poénos volt-hagytam annyiban, majd eltoltam magamtól és kimentem a kocsihoz ami egy pár perc múlva haza fuvaroz minket. Leültem a lépcsőre, és gondolkozni kezdtem. 'Mégis hol a fenébe van már meg nekem az a retkes könyv? Ha jól tudom az első napon kidobtam a kukába, és ha jól emlékszem akkor el kell kérnem Liamtől, neki biztos, hogy megvan még'. Azt hiszem ennél a nőnél már az első pillanatban elvágtam azt a barátság kötelet amit egyedül Liam képes még mindig megtartani. Harry ezzel a próbálkozásával vetett végett barátságuknak, amibe szintén én vittem bele, ahogyan Niallt rá kényszerítettem a KFC kajára délután 3 óra után, és ahogyan Zaynnel nem aludtunk az egyik éjszaka hanem tomboltunk csendes, szerény hajlékunkba, miközben "fontos az alvás, a holnapi koncert miatt" dolog miatt. Talán minden balszerencse miattam van, vagy csak azért történnek bajok a bandában mert itt vagyok. Na várjunk ez két és ugyanaz a dolog volt. Biztos nem vagyok rossz ómen, hiszen a banda már a világot is kezdi meghódítani, annak ellenére hogy az emberek szart se tudnak a banda hátteréről.  Teltek a percek és a fiúk is kijöttek a stadionból, végre indulhattunk haza. Fáradt és álmos vagyok, na meg éhes, alig várom, hogy otthon lehessek. Beszálltunk a kocsiba és elindultunk vissza a szállásra.
Ahogy leállt a motor, Niall kirobbant a kocsiból, a kicsi hólyagja miatt. Még jó hogy Harry és Liam anyukája itt vannak a házba, ha nem lennének Niall már az ajtó előtt bevizelt volna, a kulcsok miatt. A szülők ma este körülbelül fél órája érkezhettek meg, és ahogy mi is bementünk a friss vacsora már az asztalon gőzölgött. Csirke és tört krumpli volt, na meg az elmaradhatatlan majonéz is ott volt az asztalon a ketchup mellett.  Mindenki kezet mosott majd leültünk az asztal mellé, ahova az ír srác csak jó 10 perccel később csatlakozott. Egyszerre kaptunk bele a csirkébe, mindenki amit tudott azt harapott, kivéve Zayn-t. Ő csendesen ült és mosolygott a tányérja felett, ami még üresen állt. Beteg vagy mi van vele?
-Gyerünk Zayn, zabálj- mondta neki Niall teli szájjal.
-Nem igazán vagyok éhes, inkább lefekszem aludni, de Anne és Karen köszönöm azért ezt a vacsorát-állt fel az asztaltól.
Anne és Karen csak mosolyogtak, és jó éjszakát kívántak a bradfordi rossz srácnak. Ahhoz képest hogy rossz fiúnak hívják, elég jó fiú. Ki kell derítenem mégis mi van vele. Ettem néhány falatot a csirkéből, majd tettetve, hogy tele vagyok, elköszöntem mindenkitől és felmentem a szobába. Mondtam ezt. Azonban én Zayn szobájába mentem. Benyitottam az ajtón és csak éppen beléptem egy kicsit az egyik lábammal, és láttam ahogyan Zayn az ablak mellett ül, háttal az ajtónak. Mély levegőket vett, mintha sírna. Közelebb mentem hozzá miután becsuktam az ajtót halkan. Leültem mellé de nem nézett rám.
-Mi a baj Zayn?- érintettem meg a hátát.
Zayn nem válaszolt csak a szájába harapott.
-Zayn-szólítottam meg újra.
-Hiányoznak a szüleim, a barátnőm aki már nincs többé. Hiányzik minden, Bradford-dőlt belőle a szó.
Wohó állj, mi az hogy barátnő aki már nincs? Szakítottak Perrie-vel?
-Perrie-kezdtem bele a kérdésembe, de közbe vágott.
-Egy üzenetben közölte, hogy nem mehet így a kapcsolatunk tovább, hogy szeret, és hogy higgyem el, hogy nem akarta hogy ez legyen, de meg kellett tennie-magyarázta.
Sajnálom ezt a srácot, ez a lány a mindene volt, kár hogy így végződött.
-És akkor ti nem fogtok újra összejönni?-kérdeztem.
Zayn rázta a fejét.
-Az egyetlen dolog ami vigasztal az a múlt, amikor megölelhettem és megcsókolhattam, az emlékek, annyira szép volt akkor minden. Anyáék nem tudnak ide repülni, mert a pénz amit átutaltam nekik nem érkezett meg nekik, fogalmam sincs miért, nincs pénzük arra hogy ide jöjjenek, és nem engedi, hogy én vegyem meg a repülőjegyüket. Makacs egy nő-mosoly húzódott az arcára-Veled mivan? Miért jöttél fel a vacsora alól?
-A retek nő kiadta a parancsot. A büntetésem, hogy holnap reggel 10-re az összes szabályát kívülről kell fújnom, de a könyvet kidobtam még az nap, így baszhatom az egészet-nevettem el magam.
Zayn mosolygott, majd felállt és a szekrényéhez ment. Kinyitotta majd kutatni kezdett valamit, aztán elővett egy kisebb dobozt. Letette az ágyra és én is átültem az ágyra, jobban lássam a doboz belső tartalmát. Levette a fedelét, és könyvek halmaza, és néhány Perrietől kapott ajándék, és képek voltak benne, ahogyan a családjáról is.  Kivette a könyveket, és a legalján ott volt a szabályos könyv. Ő az én megmentőm. Betanulok néhányat a legfontosabbakat és azt elmondom, vagy nem.
-Tessék, olvasd el, hidd el egyszer elolvasod, és tudni fogod. Én is így tanultam meg-mosolygott.
-Kösz Zayn, imádlak-nyomtam egy puszit feje búbjára.
Az ajtó felé megindultam, majd vissza néztem a srácra, aki a legjobb barátom, az egyik persze.
-Ne aggódj Perrie miatt, minden meg fog oldódni, és ne haragudj rá amiért üzenetben szakított, tényleg ne, valószínű nekem sem lett volna bátorságom Eleanort felhívni. Szeret téged, és vissza fog jönni-biztattam.
-Kösz Louis, de senkinek ne mondd el, kérlek-kért meg.
Kimentem a szobájából és a saját szobámba igyekeztem. A könyvet az ágyamra dobtam, majd a fürdőszobába mentem. Gyors zuhanyt vettem, majd megmosakodtam. Felvettel a boxerem, és az ágyhoz sétáltam, majd ráültem. A könyvet a kezembe vettem, és olvasni kezdtem. -Mennyi értelmetlen faszság- gondolom magamban.

  1.  Soha ne állj szóba olyan emberekkel akik lenéznek vagy utálnak, abból jó nem lehet.
  2. Koncert előtt és után a rajongókkal szigorúan tilos a beszélgetés.
  3. Koncert előtt és után a rajongókkal szigorúan tilos a találkozás.
  4. Koncert előtt szigorúan tilos szénsavas üdítőitalt fogyasztani, kifejezetten teát lehet inni, és vizet.
  5. Koncert után azonnali stadion elhagyása kötelez minden banda tagot, a megfelelő alvásigény miatt. 

 Rosszabbnál rosszabbak. Hogy a szarba lehet ilyen szabályokat kitalálni? Ez csak 5 volt a legalább kétszáz szabályos könyvből. Ez a nő megvan húzatva, ezeket sosem fogom betartani, nekem senki ne mondja meg mikor fogok a rajongóimmal találkozni! Akkor fogok amikor akarok. Egyre csak olvastam a sok badarságot, míg le feküdtem és hasamra helyeztem a könyvet úgy olvastam. Csak olvastam-lapoztam-olvastam-és lapoztam. Csupa jó esti buli egy ilyen fergeteges koncert után. Hirtelen álmosodni kezdtem, és az utolsó emlékem a 187. szabály volt.

2 megjegyzés:

  1. Uuu de jó :)) Nekem tetszik ,hogy Louis ilyen rossz fiú és hogy nem érdeklik a szabályok :) Annak annyira nem hogy Ebben a történetben Zerrie ék szakitotak mert kedvelem a Zerrie párost ,nagyo nagyon tetszik ez a fanfic pedig csak 2 fejezetett van :3 hamar kövit :)

    xxxHanna

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm és nagyon örülök amiért tetszik a blogom! :) Eleinte nem tudtam mit is írhatnék egy fordulatnak és akkor beötlött, és manapság elég sokat bántják Zerrie párost, de lesz ennek még következménye :) Maradj a blogon :)

      Ölel, Allison.

      Törlés